Bejelentés


pollen van segítség a sós tengeren kívül is









Üzenőfal


Név:

Üzenet:






Legfontosabb táplálékunk a VÍZ.


A szervezet mintegy kétharmadának anyaga, melyet vízzel lehet karbantartani, tisztítani, pótolni. Azonnali beépülésre a kristály szerkezetű víz alkalmas.


Amennyiben a szervezet más szerkezetű pl. amorf csapvízet, vagy teát, vagy levest stb. kap, akkor komoly kapacitás lekötést végzünk, mert a szervezet mint az egyes számú feladat a szervezet kétharmadának karbantartása a nem kristály szerkezetű vizet, folyadékot először létre kell hoznia, hogy utána beépíthesse.


Képzelje el, hogy amikor rögtön használható vizet kap a szervezete akkor a fennmaradó idővel milyen sok egyéb karbantartást végez ami pl. egyéb problémák kialakulásának a megelőzésére alkalmas.


Természetesen a víz fontossága nem egy új dolog ennek érzékeltetésére olvassa el az alábbi publikációt:


 


 


"A víz mint
gyógyító anyag


Írta: Hunkár Béla







A kémia és vívmányai, I. rész, Kir. Magy.
Természettudományi Társulat, Budapest, 1940.  






... A Földnek csaknem minden részén számtalan
helyen törnek elő források, amelyeknek a vize lényegesen különbözik a
közönséges kút-, folyó-, tóvíztől. Egyik forrás vizében jelentékeny mennyiségű
különböző só van oldva, a másik bőségesen tartalmaz oldott gázokat, például:
széndioxidot, kénhidrogént; a harmadiknak a hőmérséklete jelentékenyen
magasabb, ismét egy másikat a radioaktivitása teszi kiválóvá. Sokszor ezek
közül a kiváló tulajdonságok közül nem egy, hanem több is megtalálható egyes
forrásvizekben. Az ember azonban nem elégedett meg azzal, amit neki a természet
önként nyújtott, hanem felkutatja a föld mélyebb rétegeit és ártézikutak
segítségével felszínre hozza azokat a vízmennyiségeket is, amelyek a természet
erejénél fogva még nem jutottak volna a napvilágra.


Ösztön vitte rá az embert és a tapasztalat erősítette
meg a hitében, hogy a forrásvizek az egészséges szervezetet erősítik, a beteget
meggyógyítják. A St. Moritz-i (Svájc) savanyúvizet már a bronzkorban
használták, és a görögökről, rómaiakról, keltákról és germánokról szóló
feljegyzések, valamint az ezekből az időkből származó építési emlékek azt
bizonyítják, hogy a népek állandóan használták a természetadta gyógyítóanyagot:
a források vizét: általában a meleg forrásvizekben fürödtek, a szénsavas
vizeket itták.


Ha a római korból származó feltárt fürdőket
tekintjük, csodálkoznunk kell azok nagyszerűségén és méretein. Számos olyan
forrást használnak még ma is eredeti állapotban úgy, ahogyan azt még a rómaiak
elkészítették, foglalták.


Arról, hogy milyen hatást tulajdonítottak abban a
régi korban a forrásvizeknek, kevés feljegyzésünk van és különösen kevés, ami
orvosi vonatkozásban volna értékes: Az első – egyúttal az első nyomtatott –
ilyen munka a 16. században jelent meg és szerzője – Foltz János borbély
és mesterdalnok – versekben írja meg számos német és olasz forrásvíznek
gyógyító hatását és mint ilyen az első balneológiai munkának tekinthető.


Természetes, hogy abban az időben nem tudtak még
semmit a forrásvizekben oldott anyagok minőségéről és csak a gyógyító hatást
állapították meg. Paracelsus az első, aki a forrásvizek gyógyító hatását
magyarázni igyekszik. Szerinte a víz – amikor a Föld belsejében különböző
ásványokkal érintkezik –, azok erejéből nyer gyógyítóerőt. Tanítványa, Thurneisser már rendszeresen próbálkozik az ásványvizek összetételével foglalkozni.


Paracelsus korában a betegek a fürdést addig erőltették,
míg kiütéseket kaptak, vagyis amíg a bőr kipállott. Az volt ugyanis a
felfogásuk, hogy a fürdő a betegséget a testfelületére szívja, ahol kiütések
alakjában előtör és így a testből kiűzhető. A fürdés izzasztásokkal volt
kapcsolatos. Órákat töltöttek el a fürdővízben; ott ettek, ittak, énekeltek és
szórakoztak.


A melegvizű források használata után
természetesen reakcióként megjelent a hideg vizes kúráknak a használata. Floger
angol orvos 1702-ben nyitotta meg azoknak a sorát, akik fertőzőbetegségek
esetében is – de különösen idegbetegségek gyógyítására – ajánlották a
hidegvízkúrát. Ennek az iskolának számos tanítványát ismerjük és mi is
emlékezünk még Priessnitzre és Kneipre, illetve a róluk
elnevezett gyógymódokra.


Messzire vezetne annak a megtárgyalása, hogy a
régieknek a megállapításai mennyire egyeznek a mai felfogással.


Újabban azt kutatják, hogy az egyes ionok milyen
hatással vannak a szervezetre. Így pl. megállapították, hogy a nátriumion
mennyisége a szervezet víztartalmát befolyásolja, a káliumion kis mennyiségben
a szívet erősíti, a kalciumion a belső anyagcserére van hatással stb. A
legjobban bevált azonban a sok-sok évi tapasztalat. Ezen az alapon ajánlják még
ma is az orvosok a különböző betegségekkel kapcsolatban a fürdő- és ivókúrákat."


 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!